Mire használnánk harminc további egészséges évet? Ezt válaszolták a magyarok
Harminc év majdnem egy második felnőtt élet. Egy 2025-ös, 1013 fős országosan reprezentatív magyar telefonos kutatásban arra kérdeztem rá, mire használnák az emberek ezt a többletidőt, ha egészségben kapnák meg.
A leggyakoribb válasz messze a családdal és a szerettekkel töltött idő volt: 49,3 százalék. Az egészség megőrzése 9,7 százalékkal került a következő helyre, a nyugodt életet pedig 8,8 százalék említette. A válaszok arra utalnak, hogy a hosszabb egészséges életet sokan elsősorban megélhető közös időként képzelték el. [1]
Harminc év majdnem egy második felnőtt élet
Harminc év alatt egy kisgyerekből felnőtt lesz. Egy szakmai pálya új irányt vehet, és a családi szerepeink is többször átalakulhatnak. Ezért a kérdés mélyebb annál, hogy szeretnénk-e egyszerűen tovább élni: azt firtatja, milyen tartalmat adnánk egy váratlanul kitáguló jövőnek.
A felmérésben szándékosan egészségben töltött évekről kérdeztem a válaszadókat. Egy plusz évtized egészen más lehetőség, ha önállóan használhatjuk, mint ha annak nagy részét súlyos betegség vagy tartós segítségigény kíséri. A longevity szempontjából éppen ez a különbség számít: hány olyan évet nyerünk, amelyben még képesek vagyunk megtenni azt, ami fontos számunkra.
Messze az első helyen: a család és a szerettek
A kérdés nyitott volt. A válaszadók nem előre megadott menüből választottak, saját szavaikkal mondhatták el, mire fordítanák a harminc évet. A válaszokat később tematikus kategóriákba rendeztem úgy, hogy egy érdemi válasz egyetlen kategóriába kerüljön. [1]
Az eredmények szerint 49,3 százalék a családdal és a szerettekkel töltött időt nevezte meg. Ez akkora különbség a többi kategóriához képest, hogy önmagában is érdemes elidőzni rajta. Harminc év hallatán sokak első gondolata nem egy távoli technológiai jövő volt. Több közös időt képzeltek el azokkal, akik már most is fontosak nekik.
Ennek hétköznapi jelentése nagyon konkrét. Harminc év alatt láthatjuk felnőni az unokáinkat, vagy tovább lehetünk jelen egy társ életében. Egy barátságra is több közös ideje maradhat. A hosszabb egészséges élet ebben az olvasatban elsősorban a kapcsolatok folytathatóságának horizontját tágítja ki.
Mi fért még bele a plusz harminc évbe?
A család mögött nagy volt a távolság. Az egészség megőrzését 9,7 százalék említette, a nyugodt élet aránya 8,8 százalék volt. Utazásról 7,3 százalék beszélt. A tevékeny, hasznos élet folytatása 4,2 százalékkal jelent meg. [1]
Ezek a válaszok kevésbé látványosak, mint a radikális élethosszabbításról szóló jövőképek. A közölt fő kategóriák ismerős emberi igényeket mutatnak: megőrizni valamit abból az életből, amelyet már értékesnek tartunk, vagy több teret kapni ahhoz, amire ma kevés idő jut.
A harminc év így leginkább lehetőségtérként értelmezhető. A kérdés az, hogy az egészségünk elég sokáig engedi-e használni ezt a teret.
A fiatalabbak más célokat említettek gyakrabban
A nők és az idősebb válaszadók körében hangsúlyosabbak voltak a családközpontú válaszok. A fiatalabbaknál relatíve gyakrabban jelent meg az önmegvalósítás és az utazás. Ők segítő tevékenységeket is gyakrabban említettek. [1]
Ezekből a különbségekből nem érdemes generációs portrét rajzolni. A kutatás egy hipotetikus kérdésre adott válaszokat rögzített, és a közölt eredmények csak leíró mintázatokat mutatnak. Egy harmincéves ember számára harminc további év említése mást nyit meg a képzeletében, mint annak, aki már maga is megtapasztalta a későbbi életszakaszok veszteségeit és nyereségeit.
A nemzetközi kutatások is arra rámutatnak, hogy a hosszabb élet iránti vágy nem állandó személyes tulajdonság. Befolyásolja az elképzelt egészségi állapot és az élethelyzet. A kulturális környezet és a végességhez való viszony szintén alakíthatja, hogy mit tartunk kívánatosan hosszú életnek. [2]
Több időt szeretnénk, miközben a végességet is értéknek tartjuk
Ugyanebben a 2025-ös kutatásban egy másik kérdés a halandóságról szólt. A válaszadók 45,0 százaléka teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy a halandóság értelmet ad az életnek, az örök élet pedig jelentésvesztéssel járna. További 23,2 százalék inkább egyetértett. [1]
A minta egészében tehát egyszerre jelenik meg a további egészséges idő vonzereje és a végesség értékének elfogadása. Az elemzésben egyelőre nem kötöttem össze a két kérdést egyéni szinten, a társadalmi kép mégis érdekes: a hosszabb egészséges élet vágya nem feltétlenül azonos az örök élet vágyával.
Ez az eredmény egyébként jól illik a nemzetközi longevity-attitűdkutatások üzenetéhez. A kívánt élettartam erősen függ attól, milyen egészséget és életminőséget képzelünk a hozzáadott évek mellé. A hosszabb élet motivációját ezért puszta évszámokkal csak részben lehet leírni. [2,3]
Mit árul el mindez a hosszú élet valódi értékéről?
A longevity-ról szóló nyilvános beszédet gyakran számok uralják. Életkort mérünk, kockázatokat becslünk, és újabb évekről beszélünk. A magyar válaszok ehhez egy egyszerű kérdést tesznek hozzá: mire kellene az a plusz idő?
Ha a többletévek leggyakoribb elképzelt célja a szerettekkel töltött idő, akkor a működőképesség értéke is más megvilágításba kerül. Azért fontos minél tovább önállónak maradni, mert így tovább vehetünk részt a saját kapcsolatainkban. Az egészségben megélt idő ebben az értelemben cselekvési lehetőség.
A felmérés szándékokat és elképzeléseket mért. Ez alapján nem tudjuk megmondani, hogy miként viselkednének az emberek, ha valóban kapnának harminc további egészséges évet. Az eredmények ugyanakkor világosan megmutatják, hogy milyen életet képzelünk a biológiai nyereség mögé. A magyar válaszokban ennek középpontjába elsősorban más emberek kerültek.
Gyakori kérdések
Miért éppen harminc további évről szólt a kérdés?
A harminc év elég nagy időtáv ahhoz, hogy a válaszadó ne pusztán néhány elhalasztott tervre gondoljon. A kérdés hipotetikus forgatókönyv volt, nem előrejelzés arról, hogy az orvostudomány ekkora egészségeséletév-nyereséget fog elérni.
A 49,3 százalék azt jelenti, hogy minden második magyar biztosan a családjára fordítaná a plusz éveket?
Nem. Ez egy 2025-ös, országosan reprezentatív minta nyitott, hipotetikus kérdésére adott és utólag kódolt válasz aránya. Attitűdöt és elképzelt prioritást mér, tényleges jövőbeli viselkedést nem.
Mit jelentett pontosan az, hogy „egészségben töltött” harminc év?
A kérdés egy hétköznapi hipotetikus helyzetet írt le a válaszadóknak, nem klinikai definíciót. Ez fontos korlát: az emberek eltérően képzelhetik el, mit jelent számukra az egészségben megélt élet. A kérdés ezért a többletidőhöz kapcsolt értékekről többet mond, mint egy pontosan meghatározott egészségi állapot preferenciájáról.
Más országokban is erre vágynak az emberek?
A nemzetközi kutatásokból nem tudjuk, hogy máshol is a családdal és a szerettekkel töltött idő lenne-e az első válasz, mert ez egy nemzetközileg is egyedülálló felmérés volt. Más országokban a vizsgálatok többnyire mást kérdeztek. Abban viszont visszatérő a minta, hogy az emberek sokkal vonzóbbnak tartják a hosszabb életet, ha jó egészséget és önállóságot képzelhetnek hozzá. Finn és norvég kutatásokban például jelentősen csökkent a hosszabb élet iránti nyitottság, amikor a többletéveket rossz egészséggel vagy romló életminőséggel társították.
Kapcsolódás az Öregedj okosan! könyvhöz
Az Öregedj okosan! 18., Értelmezni – Emberek a halandóság árnyékában című fejezete azt vizsgálja, hogy milyen jelentést adunk a megszerzett időnek. A magyar kutatás eredménye ott is megjelenik: a harminc további egészséges évre adott válaszok között a családdal és a szerettekkel töltött idő állt az első helyen. A fejezet ezt az önállóság és a működőképesség tágabb kérdéséhez kapcsolja: a megőrzött képességek teret adnak annak, hogy tovább vegyünk részt mások életében.
Kapcsolódó tudásanyagok
Felhasznált irodalom
- Radácsi L. Az egészséges élettartam meghosszabbításának társadalmi megítélése Magyarországon – biogerontológiai ígéretek, attitűdök, hozzáférési preferenciák és fenntarthatósági aggodalmak. Századvég. 2025;(3):87–115. doi:10.65295/SZF.2025.3-4.
- Lang FR, Rupprecht FS. Motivation for Longevity Across the Life Span: An Emerging Issue. Innovation in Aging. 2019;3(2). doi:10.1093/geroni/igz014.
- Cicirelli VG. Elders' attitudes toward extending the healthy life span. Journal of Aging Studies. 2011;25(2):84–93. doi:10.1016/j.jaging.2010.08.011.
Utolsó szakirodalmi ellenőrzés: 2026. augusztus 17.
Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.